Jobbulás!!!

Jobbulás!!!

-Éhes vagyok mint egy hörcsög... Nem inkább mint régen Aby- hangsúlyozta ki Katy a nevemet hogy semmit se eszek.

-Na jó figyu... ha nem akarsz kórházba kerülni benyomod ezt a muffint akár kéred akár nem. -parancsolt Mike de ekkor már a számba is nyomta.

-Mikeee. Enni nem felejtettem el. -vettem ki a kezéből a finomságot és megettem.

-Aby nyuszi.- kiabált Cal már a lépcsőnél.

-Igen Cal mókus? -.mosolyodtam el.

-Mókus ez cuki. -húzta meg úgy az arcomat mint a nagyik az unokájuknak.

-Videó játék!? - jelentette ki mint inkább kérdezte.

Game!!!

-Ohoho Cal én Abyt nem hívnám ki.

-Mert annyira gyüge? .nézett rám Cal felvont szemöldökkel. 

-Inkább ellenkezőleg de majd meglátod. -Calum nem vette komolyan Katy szavait és ennek az eredménye le is nyomtam őt amitől 5 éves kisgyerek hisztibe kezdett.

Köztünk Mike a legnagyobb kocka arc de mind szerettünk ezzel kikapcsolódni.

A következő ellenfelem Ashton volt. Kimondottan élveztem vele a játékot lehet a szituáció miatt hogy hogyan ülünk de egyikünket se zavarta sőt inkább...

A játékok után Luke-al elmentem fürödni a medencébe. 

Persze nem sokára mindenki csatlakozott különféle zsiráfokkal stb...

Nagyon jó buli volt már fájt mindenem a röhögéstől és ezért hálás is voltam nekik hogy mindent megtettek hogy felejtsek.

Luke és én megbeszéltük hogy Katyt fogjuk megszívatni.

De máshogy sültek el a dolgok...

Abban egyeztünk meg hogy elterelem Katy figyelmét ő pedig víz alá nyomja ez helyett...

Engem Luke kiemelt a vízből majd lenyomott a víz alá de ezt szépen vissza is kapta mivel amint tudtam én is úgy nyomtam a víz alá.

Amikor sikerült a zsiráffal a víz alá nyomnom Luke-ot dicső bosszút éreztem de nem sokáig mert Mike a lábamnál a víz alá húzott.

Ashtonnal vízi háborút kezdtünk majd a színészi tehetségemnek eljátszottam hogy túl sokat nyeltem és elkezdtem fuldokolni, szépen be is vette.

-Te, ezt vissza kapod. -vágott dühös arcot amikor elkezdtem röhögni.

-Akkor kapj el. -nyújtottam ki a nyelvem majd már az udvaron kergetett.

Ebéd után előmutatkozott az izomláz a nevetéstől és a sok hülyeségtől.

A szobám felé vettem az irányt majd leültem a párkányra és kitártam az ablakot.

Elővettem a telefonomat majd felnyitottam a zárt és megjelent a hátérképem amin Kendall és én mosolygunk a kamerába. Hiányzott. Ezen a képen Szerettem magamat... és ez jó. Nagyon jó. De nem önmagában. Mert nem csak magamat szeretem. Téged szeretlek. Mély, igazi, önzetlen szeretettel, végtelen szerelemmel. Mert hozzád tartozom. És te hozzám. Mert te vagy én, és én vagyok te. Egyek vagyunk. Egy lélek. És így nem csak téged szeretlek. Hanem önmagamat is. Benned.

Ekkor egy kismadár nagy hanggal suhant el mellettem majd leszállt egy ágra velem szembe. Mert hozzád tartozom. Ismételgettem a szavakat amik előbb az agyamon átcikáztak majd a képernyő elhalványult és úgy tűnt el a közös képünk ahogy a mi szerelmünk is.

A gatyám anyagával játszottam majd ismerős hanggal jelzett a telóm hogy értesítőim jöttek. Hagytam. Nem néztem meg. De bévül valami még is suttogta hogy nem fogok csalódni és ez a kis hang végül rá vett és megnyitottam. Először elszorult a szívem hogy megint azzal a csajjal látom de amint jobban szemügyre vettem a képet Kendall szeme nem csillogott és nem volt benne az a szikra amit minden nap láttam amikor együtt voltunk. Nem boldog. Nem szereti azt a csajt csak megjátssza. Mosolyogtam. 

-Aby gyere le azonnal. -rikácsolt fel nekem Luke.

-Mi van te varjú. -nevettem majd a tévé felé mutatott.

Kendall és a többiek voltak a képernyőn egy csomó ember előtt Kendall a gitárral a kezében ebből gondoltam hogy énekelni fognak.

-Ezt a dalt egy lánynak küldjük aki megérintette a szívünket és ő ihlette ezt a dalt is köztük. Hiányzol. -mondta James és ekkor már elszorult a szívem a torkom a hasam.

-Mert ha vidám vagy, meg akarom kétszerezni vidámságodat; ha bús vagy, akkor meg akarom felezni veled a bánatot és így öröm lesz az néked, mélyebb az örömnél. És ha jól érzed magad, mulatsággal és változatossággal fogom üdíteni lelkedet; ha pedig beteg vagy, ápolni foglak; és ha fáradt vagy, a keblem lesz majd alvópárnád, hol nyughatol - s éjjel és nappal a lelkem a lelkeddel lesz és karom ölelni fog. És ha nem kívánsz, távol leszek; és ha ismét akarsz, ott leszek nálad. És ha előtted halok meg, úgy rendjén van és le kell mondanod rólam - ám ha te hagysz engem itt hátra, akkor követni foglak a máglya tüzén keresztül, mert nem akarok nélküled élni egyetlen napot sem.

Amikor Kendall végig énekelte ezeket a sorokat Katy felsikított én pedig nem tudtam hogyan reagálni. Kendall szemében megláttam azt a bizonyos szikrát,lángot amik azokról a képekről hiányoznak. Én teszem őt egésszé ahogy ő is engem.

Lecsurgott egy könnycseppem és erős kezeket éreztem magam körül.

-Ne sírj te lány. -adott egy cuppanós puszit Ash.

Elnevettem magamat és leültem Mike és Cal közé amikor Ash elment kaját csinálni.

-Buta. -nevettem ki Calt.

-Lökött. -nevetett Cal Mike-on.

-Idióta. -nevetett rajtam Mike.

Idióták háromszöge.  Hirtelen annyit kezdtem el enni hogy mindenki tátott szájjal bámult. 

-Hé most meg az a baj hogy van étvágyam? -néztem rájuk mire nyitott szájjal megrázták a fejüket. -Akkor jó és ne nézzétek ki a számból a kaját van még elég. -erre mindenki bevágott egy -tényleg?- arc kifejezést és ekkor jöttem rá mindent megettem. -Hupsz. -nevettem.

-Nem megyünk ki este felé? -dobolt az asztal permén Luke. Felcsillant a szemem és egyben eszembe jutott amikor Kendallel aludtunk a csillagos éj alatt.

Mindenki benne volt de mielőtt elindultunk volna még volt 2 óránk. Első órában végig hülyéskedtem Calummal és Mike-al és Katyvel majd a többiekkel.

Később felmentem a szobámba és neki estem a dalnak még egyszer végig hallgattam. Végül 100% belé szerettem. 

Egyszer csak meghallod. Nem, nem őt. A zenét. A zenét, amit hallanod kell. Hallgatnod. Vele együtt. Szótlanul, mégis, többet elmondva minden szónál. Mert ez a dal kézen fog és hozzávezet. Csodálatos pillanatok. Amilyeneket még sosem éltél át. És csak ülsz és mosolyogsz... És nem találod a szavakat. Csak hallgatod a zenét, hallgatod vele együtt. (...) Ebben a dalban, a dal perceiben, érzésében, szavaiban, hangjaiban most együtt vagytok. Szótlanul. A legszebb ajándékot kapod tőle ebben a dalban. Őt. 

Nekem írta hozzám írta és mégis mindenkihez írta. A dalban ahogy lehunytam a szemem láttam magam előtt a szédítő mosolyát igéző szemeit és csókját is éreztem. Ez a dal hozta belém a lelket.

Itt fekszel mellettem, közel vagy hozzám
Alig kapok levegőt, túláradnak bennem az érzelmek
A pillanat fogságába estem
A mosolyod rabja lettem

Soha senki előtt nem nyíltam meg így
De ha a karjaidban tartasz, nehéz magamba fojtani mindent
Nem kell elsietnünk semmit
Mindent a maga idejében

Chorus:
Csak egy csók a holdfényben
Csak egy forró érintés, mely megperzsel
Ezt most nem akarom elrontani
Nem akarom elvetni a sulykot
Csak egy esély a sötétben
Lehet, hogy te vagy az, akire egész életemben vártam
Úgyhogy kicsim, ma este megelégszem egy csókkal

Tudom, ha adunk egy kis időt egymásnak
Az csak még közelebb hoz minket a remélt szerelemhez
Sosem volt még ennyire valós, sosem volt még ennyire jó

Chorus

Nem akarok jó éjszakát kívánni

Tudom, menned kell, de mindig ott leszel az álmaimban

Ui: Örökké szeretlek. ♥ -csuktam be a füzetemet és tettem le magam mellé. Mosolyogva keltem fel az ágyról nyugodt volt a szívem a lelkem. Tudtam hogy olyan emberekkel vagyok körbe véve akik megvédenek és hogy Ő még mindig szeret. Beteljesült ez a szerelem. Minket így írtak meg. Sok kétellyel, bántalommal, reménytelenséggel még is itt vagyunk itt tartunk együtt.

Night ^^

Srácok kerestek helyet hogy hova menjünk és mivel elég messze esik tőlünk kocsival mentünk.

A kocsiban teli torokból énekeltünk és csápoltunk amíg az autó engedett.

Gyönyörű csillagos esténk volt mint azon az estén. :)

Egy óra út után megérkeztünk és mind rohantunk ki az autóból mert már annyira fájt a lábunk. Mike-nak az első az autó megmászása volt én Luke-ot követve leültem a kocsi elejére és csodáltam az elénk elterülő várost. Elképesztő volt. Aztán jöttek a többiek is és csatlakoztak hozzánk.

Ahogy sötétedett a város fényei úgy szikrázódtak fel előttünk és büszke voltam hogy láthatom a város elképesztő fényeit és felettünk elterülő csillagos eget.

Ezért a látványért már megéri élni. ♥

It's my Life!!! <3