Ez így nem jó!

Ez így nem jó

-Kislány azt csinálod amit mondok és akarok. Megértetted? -fogta meg az állkapcsomat erősen nem sokára szép lila helye lesz ott.

-Nem. Hagyjon békén. -mondtam dühösen szinte sikítottam majd arcába köptem.

-Hogy képzeled te kis csődtömeg? - hajolt az arcomba majd lekevert egy pofont.

5 perce vagyok itt órát nem tudom mikor fognak már hiányolni a többiek? Oh, mit tettem. Nem akarom hogy egy pszichopat megerőszakoljon vagy eladjon. Ha elad szinte tuti hogy nem talál rám senki.

Nem sokára elkezdett fogdozni és csókolgatni minden érintéstől kirázott a hideg és ordítottam amire pofonokat és rúgásokat kaptam. Nagyon fájt már az arcom kezem lábam. Nagyon erőseket levágott.

-Hagyjon békén mocskos rohadék!. -sikítottam amikor a pólómat akarta leszedni csak a kötél miatt nem tudta.

/Katy szemszöge/

Kezdtem aggódni...

-Srácok már 1 óra hogy Aby elment sétálni. Tudjátok hogy nem az a sokáig egyedül maradó főleg nem egy idegen városba. Ismerem.

-Menjünk körül nézni. -mondta Luke majd mind szedelőzködni kezdtünk.

-Nem mondta hogy hova megy? - aggódott Kendall nagyon kiült az arcára de összes fiút sikerült megijesztenem.:(

-Hát parkot mondta mert annak tudja az irányát. - gondoltam vissza.

-Gyerünk- mondta Ash majd elkezdtünk futni a park felé mert mind éreztük hogy baj van. Francba.

Amikor a parkhoz értünk egy cetlit találtunk.

-Ez Abyé. Tuti.Itt volt. -gördült le egy könnycseppem. 

-Arra! -mutatott Carlos majd elkezdtünk tovább futni

Egy nagy kerítés elé értünk.

-Szerintetek jó helyen vagyunk? -kérdezte Cal.

-Ha nem is, nézzük meg a kerítés mögött mert tipikus olyan hely ahol rejtegethetnek valakit. -mondta James majd elkezdett mászni mögötte Logan majd mindenki.

-Merre tovább? Baja van érzem. -sírtam kétségbe esetten mikor sikítást hallottunk nem kellett több elkezdtünk rohanni a hang után.

Amikor oda értünk és megláttam Abyt megkötözve egy őrült a nyakát csókolgatta és a pólójával játszott tüzet hánytam és rá ugortam a pasasra és elkezdtem püfölni.

/Kendall szemszöge/

Mivel mindenki Katy után neki támadt a pasasnak én magamhoz öleltem olyan szorosan Abyt amennyire csak bírtam.

Nem tudtam elhinni hogy ilyen helyzetbe került. Tudtam hogy valami rossz történt velük Londonba és menekülnek és megfogadtam hogy nem engedem hogy bántsák. 

Attól jobban szeretem.

-Kicsim. itt vagyok. Csak lélegezz és ölelj. -suttogtam a fülébe.

-Kendall... kérlek... -pityergett ahogy a szemembe akart nézni.

-Igen? néztem kétségbe esve a szemébe hogy valamije fáj.

-Csókolj meg olyan erősen és szerelemmel amit érzel irántam. -mosolyodott el egy kicsit. Annyira megkönnyebbültem amire kért hogy nem vártam egy percet se szorosan megfogtam a derekát és a szájára tapasztottam az enyémet. Minden érzelmet bele tettem a szerelmet aggodalmat félelmet szenvedélyt.

Éreztem hogy szinte mindketten belekönnyezzünk ebbe a csókba. Gyengédeket és halkakat belenyögött a számba amitől csak még jobban kívántam és még jobban szorítottam és csókoltam.

-Köszönöm. -borult a nyakamba.

-Én köszönöm hogy az enyém vagy. -öleltem magamhoz és végre éreztem megint azt az illatot amit imádtam és létezni nem bírtam nélküle.

• Vajon nagyon megrázta az események Abyt? Mi lesz a pasassal?