Levegőm!!!
http://www.youtube.com/watch?v=NEv1-jEVAX8 (Hallgassátok mellé, megéri!!! :) ) :*
Reggel...
-Szia. -mosolygott Luke az arcomba amikor kinyitottam. Széles mosoly ült szét az arcomon.
-Szia.- mosolyogtam és felültem mellé.
-Öltözz szépen és menj a tengerpartra. - takart ki Luke.
Úgy tettem ahogy mondta nem tétováztam.
-Na elég szép vagyok? -nevettem mire oda jött átölelt és a homlokomra nyomott egy puszit.
-Tökéletes akár csak mindig.- mosolygott. -De ha nem akarsz elkésni indulsz. -csapott a seggemre majd elköszöntem tőle és lent a többiektől is.
Amikor a partól nem messze voltam elkezdtem futni mert már nem bírtam magammal és a kíváncsiságommal.
Egy nekem háttal állt alak formálódott ki a vízhez közel állva.
Elkezdtem felé futni majd nem sokára megfordult gyönyörű mosolya az ellenálhatatlan gödröcskéi és gyönyörű zöld szemei felragyogtak amikbe akárhányszor csak bele nézek elveszek.
Amilyen gyorsan csak tudtam a karjaiba ugrottam felkapott és kettőnk érzelmeit bele adtuk a csókunkba. Enyém. Csak is az enyém. Sokszor nem tudom elhinni hogy kaphattam meg őt. Vajon az élet tényleg igazságos vagy csak én vagyok szerencsés? Nem érdekelt. Csak az hogy amit magamból tudok adni mindet neki akarom adni hogy ha egyszer elmegyek úgy tudjak vissza nézni hogy mindenem az övé volt és szerelmünk beteljesült.
Nem engedett el nem is hagytam volna túl sokat jelentett a jelenléte. Lélegzek! Mellette tudok szabadon és kiegyensúlyozottan levegőt kapni mert ő az életem része lett a létezésem része.
Szeret tudom érzem hiszem. Több nem kell.
Lassan éreztem ahogy lefektet a homokba ahol csak ketten voltunk. Minden közös pillanatunkat erősen magamba véstem hogy legyen mire vissza emlékeznem legyen miből fellélegeznem amikor minden elsötétül.
Csókja lekalandozott a nyakamra ahol erős szívást éreztem és a hajába kapaszkodtam.
Szét tettem a lábam és a csípője köré fontam amilyen erősen csak tudtam.
Éreztem hogy megemel a homokból de a csókunkat nem szakította meg,egyik kezével megfogott egy pokrócot alánk fektette és vissza fektetett.
Bele vesztem a csókjába...Minden eltűnt körülöttem nincs múlt nincs jövő csak a pillanatunk amit együtt töltünk.
A nadrágom övéhez csúsztatta az ujját majd kezdte lehúzni rólam. Apró nyögéseket hallattam ahogy az ujjai a belső combomat simogatta. Kívántam. Akartam. Akárcsak minden nap amikor rá gondolok a szemébe nézek vagy az ajkait kóstolom. Vágyok rá. Ő tesz teljessé.
- Vajon miért beszél így Aby a dolgokról?


tetszet mint barmelyik mas uj reszt imadom <3
VálaszTörlés